A külföldi piacokra való terjeszkedés fontos volna a vállalkozások hosszú távú sikerének biztosításához, valamint a vállalkozások megerősítéséhez hazai gazdasági hanyatlás vagy stagnálás idején. Az új vállalkozások manapság pillanatokon belül globálissá válhatnak, az exportálás pedig számos előnnyel jár. Itt az ideje csatlakozni az exportáló iparág vállalkozásaihoz!
Az exportképes magyar vállalatok száma kétezerről tizenkétezerre emelkedett 2010 és 2021 között. Az exportárbevétel 80 százalékát nagy, külföldi érdekeltségű cégek adják, míg a hazai tulajdonú KKV-k csak a fennmaradó 20 százalék mögött állnak. Magyarország teljes exportforgalmából a gyártás részesedése 71 százalék, míg a kereskedelemé csupán 14. A legtöbb és legtöbbet exportáló kereskedők általában vagy piacvezetők a saját területükön, vagy saját gyártású termékeket is értékesítenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy más termékportfólió ne lehetne alkalmas exportra.
A Digitális Kereskedelmi Szövetség 2022-es kutatása alapján a hazai kereskedők majdnem 50 százaléka véli úgy, hogy az általuk forgalmazott termékkínálat nem teszi lehetővé a külföldre történő értékesítést. A külföldi piacoktól való távolmaradás okaként megjelölik még: a hiányos piacismeretet (15,5 százalék), a megfelelő anyagi háttér hiányát (12,8 százalék), a logisztikai háttér hiányát (11,3 százalék), és az extra beruházás nemkívánatosságát (10,4 százalék). Megvizsgálva, hogy pontosan milyen tudás is hiányzik a cégekből a sikeres export elindításához, alapvetően négy meghatározó tényezőt mutatnak a számok: hiányzik a releváns tapasztalattal rendelkező munkaerő (42 százalék), a megfelelő szakmai tudás (40 százalék), a munkaerő idegennyelv-tudása (33 százalék), és a jártasság a külföldi adózási szabályok területén (25,5 százalék).
Előnyök
- Globális mértékű terjeszkedés
- Megnövekedett nyereség
- Kockázatcsökkentő hatás
- Megnövekedett versenyképesség
- Méretgazdaságosság
- Kormányzati támogatások
Hátrányok
- Az ellátási lánc zavarai
- Magas indulási költségek
- Engedélyek és dokumentáció
- Termékadaptáció
- Árfolyam-ingadozások (Relatív)
A kutatási eredmények jól illusztrálják az exporttevékenységben rejlő hátrányokat, amelyek leginkább két tényező körül gyűrűznek: az egyik a hazaitól eltérő, távoli piacokhoz kapcsolt bizonytalanságérzet, a másik pedig az olyan objektív terhek halmaza, mint amilyen a megfelelő szaktudás és dokumentáció szükségessége, valamint ezek megteremtésének finanszírozása. Egy vagy akár több külföldi piac meghódítása azonban olyan mértékű gazdasági felvirágzással kecsegtet, amivel semmilyen más lehetőség nem tud versenyre kelni egy vállalkozás életében.
A fényes jövő
Nemzetközi piaci részesedést szerezni egy adott szektoron belül, majd jó ritmusú, okosan időzített növekedés útján meghatározó szereplővé válni a globális piacon – mindennek olyan hosszú távon értelmezhető stabilizáló és kockázatcsökkentő hatása van, amely messzemenőkig meghaladja az árfolyam-ingadozásokból vagy a kezdeti tőkeigényből származó költségeket. Az ilyen módon megnövekedett versenyképességű, méretű, bevételű és gazdaságosságú cégek továbbá olyan kormányzati támogatásokra jogosultak, amelyeket az állam kizárólag a nemzetközi színtérre terjeszkedni képes gazdasági szereplőinek tart fenn.
Könnyen belátható azonban, hogy mind az objektív, mind pedig a szubjektív kihívásokon egyszerűen segíthet a megfelelő exportpartner kiválasztása. A Columbus egyedülálló szolgáltatás palettájának köszönhetően nemcsak az ellátási lánc kiépítését oldja meg partnerei számára, hanem az olyan szűkebb fókuszú problémákban is segít, mint amilyen a tényleges papírmunka. Az így létrejövő, mindenre kiterjedő, szervezett export menedzsment ráadásul jóval kisebb kezdeti költséggel jár, mint a külső segítség nélkül kiépíteni kívánt export hálózat. A vállalkozások így valóban koncentrálhatnak az exportban rejlő előnyökre, azaz a növekedésre.
